Az asztal szavunk az asztalos kifejezésből ered, ami még napjainkban is létező és felkapott szakma, de már a középkorban is az volt. Az asztalosok régen is készítettek asztalokat, ágyakat, szekrényeket, sőt még ablakokat és ajtókat is, ilyen munkákat modern világunkban is vállalnak. Az asztalok már a középkorban is meghatározó bútordarabok voltak, gondoljunk csak bele az akkori nagy lakomákba, amiket rendeztek, ugyanis soha nem volt üres hely a hosszú, megterített asztalon, amelyet körbe ültek.
Na, de mégis milyen típusú asztalok léteztek akkoriban?
Ebben a korban lényegében három típusú szerkezet volt felkapott, de ezeknek altípúsai is léteztek. Az első a bakos típusú asztal, tehát felállítottak két bakot, majd egy lapot tettek rájuk. Ez szó szerint megegyezik az asztal jelentésével, ráadásul ez a megoldás pillanatok alatt szétszedhető és összerakható volt. A középkori lakomák után szó szerint asztalt bontottak és kezdetét is vehette a tánc és a mulatság.
A másik típusú asztalok a fiókos, bölcsős kialakításúak voltak, ennél az asztal lapja közel állt a négyzetes formához. Vagy a szoba közepén helyezték el a bútordarabot vagy a helyiségek sarkában, sok helyen széket is tettek elé vagy mellé.
Az asztalokat az étkezésekhez leginkább fehér terítővel takarták le, az íróasztal funkciójához a böcsős asztalok álltak közel, hiszen a fontos iratokat a fiókokban tárolták. Az étkezéseknél jellemzően az asztalnak csupán az egyik oldalán foglaltak helyet, hogy biztosítsák a felszolgálást. Ekkoriban léteztek akár 10 méter hosszú asztalok is. Anyagukat tekintve diófából vagy tölgyfából készültek, az előkelőbb darabok díszes faragást is kaptak.
Középkori asztalokat, tárgyakat számos múzeumban is van lehetőségünk megtekinteni, sőt vásárolhatunk is saját magunk részére is dolgokat, például rendelhetünk Berbekucz Viktor középkori fegyverekkel foglalkozó webáruházából, ami angolul: medieval reenactment store by Viktor Berbekucz.